82. rész

*Barby*

A repülőn, Miával beszélgettem, és igaza volt, nem kellett volna csak magamra gondoltam. Seb ismét hozta a formáját és szórakoztatott minket, majd helyet cserélt Miával. Most mi aludtunk, míg a fiúk beszélgettek és zenét hallgattak. Egyszer csak Seb kiabálására ébredtünk:
- Japán, Japán ! - örült magának
- Vettel, csendben létezz!! - néztem rá mérgesen, és ahogy láttam Mia is felkelt
- Kicsim, megérkeztünk - nevetett hatalmasat
- Remek - húztam el a szám - Utálok repülni, de miért pont Japán, a következő futam Szingapúr?
- őőőőőőőőőő.... - maradt csöndbe Seb
- Milyen rendezvényed van itt?
- Infiniti - bökte ki
- Tehát, lefordítva,  az itt tartózkodásunk 89%-ban nem leszel jelen
- Igen - hajtotta le a fejét
- Remek
Leszálltunk a repülőről és bejelentkeztünk a szállodába. Seb lepakolt majd ment is, kicsit később Mia és Fer szólt, hogy elmennek ketten megnézni egy parkot. Egyedül maradtam, ezért elővettem egy könyvet és olvasni kezdtem. Tv nézéssel nem is próbálkoztam, értelmetlen lett volna, hiszen minden japánul ment. Elég érdekes volt a könyv, egy szerelmi történt volt, izgalmakkal. Már későre járt, mire a zuhanyzás mellett döntöttem, majd utána végig feküdtem az ágyon. Nem tudtam, hogy hol járhat Mia és Fer, vagy éppen Seb. Elkezdtem gondolkodni. Sebbel erős és stabil a kapcsolatunk, egyenlőre, Mia és Fer is jól megvan, egy remek kis négyes jött össze. A futamokon tényleg kell változtatnom a mentalitásomon, ha csak nem akarok úgy járni folyamatosan, mint Hamilton. Eléggé elgurult neki az utóbbi időben. Nehéz lesz átszokni az éjszakai körülményekre, de szeretnék jól szerepelni Szingapúrban. Nem sokat szoktunk Sebbel a vb-ről beszélni, de tudom, hogy neki ez fontos, és hogy csak azért nem beszél róla, hogy nekem ne okozzon fájdalmat. A sajtó eléggé szét szed amiatt, hogy nem tudom Sebbel tartani a lépést. De ha azt nézzük idén ki tudja? Ahogy igy elmélkedtem Mia jött be:
- Szia - ült le az ágyra
- Szia - mosolyogtam rá
- Nem vagy éhes? kérdezte
- Nem, most nem
- Nem tartasz velünk?
- Nem, menjetek csak
- Mia siess már, éhen halok - kiáltott fel Fer
- Most mennem kell -mondta, majd becsukta az ajtót.
Nagyon hiányzott Seb, már órák óta ott volt és tudtam, hogy ennek még korán sem lesz vége. Christian hívására lettem figyelmes:
- Hello - szólt bele
- Igen?
- Hol vagytok?
- Japánban .
- Minek? - kérdezte meglepődve
- Hát az Infiinit hülyesége miatt
- Ja, tényleg. Egyedül vagy?
- Most igen
- Az nem jó.
- Mert? - lepődtem most én meg
- Mert bezárkózol és depis leszel és odavágod
- Nem fogom, bizonyítani akarok
- Labilis vagy - jelentette ki
- Nem vagyok - jelentettem ki
- De az vagy!
- Miért is hívtál?
- Ezért
- Oké, más?
- Nincs
- Akkor szia - tettem le
Komolyan néha, Christian nagyon fel tud húzni. Az óra 22:25-öt mutatott, és már álmos voltam. Kifárasztott az út, könnyen aludtam el. Egyszer hangokra lettem figyelmes
- Ezért aztán érdemes volt eljönni, hogy magára hagyd - mondta Mia.....