58. rész

*Barby*

A következő napjaim a szimulátorban teltek, szinte haza se jártam. Christian próbált a lelkemre hatni, de mind hiába. Nem vallottam be, de fájt, hogy akkor Hannával láttam. Nem tudom, hogy újra összejöttek, vagy csak véletlenül volt ott? Próbáltam nem kíváncsi lenni és a munkámra koncentrálni. Úgy repültek a napok, hogy észre se vettem, hogy már a repülőn ülök, útban Belgium felé. Szerettem volna bizonyítani, és méltó módon visszatérni.  Csütörtök volt, mi már akkor is Ciaronnal dolgoztunk, mivel engem nem hívtak be a sajtótájékoztatóra. Folyton számolgattunk a bokszba, nem is nagyon figyeltem ki mászkál ott. Egyszer csak Christian fogta meg a vállam:
- Elég lesz mára - nézett ránk
- Nem, ezt még be kell fejezni - vágtam rá
- Barby, tudom, hogy mit érzel - mondta
- Dehogy tudod - vágtam rá
- Térj már észhez, miattad ment tönkre, mert dinka vagy
- Ne emlékeztess - azzal kifordultam a bokszból, valószínűleg ez volt a célja
Láttam, ahogy Michaelt kérdezgetik a 20 évről és láttam mellette Sebet is. Michael intett, míg Seb nem. Visszaintettem a bajnoknak, aki kérdően nézett ránk, mintha sejtette volna, hogy baj van. Leültem a paddockba és ittam egy RB-t. Számomra a csütörtök unalmas, mindig. Ma ülésezik a pilóták szövetsége, és csak Fernando hiányzik.
- Barby, megtennéd, hogy megkeresed? - kért fel Pedro
- Persze - dünnyögtem, amint a többiek jót nevettek
Hogy hol a francban van?? Az már rekord, ha valaki utánam jön be. Lebaktattam a Ferrarihoz, ahol épp futott:
- Nagyon remélem, hogy a megbeszélésre futsz - dörrentem rá
- Basszus - üvöltött a homlokára csapva. Hirtelen egy nő jött utána
- Ő a szeretőd? - kérdezte a nő, hát nem túl okos
- Hogy mi van? - üvöltöttem vele
- Szóval ő csak alkalmi, és a másik a szerető - jelentette ki
- Ki vagy te?? - kérdeztem mérgesen
- Carolina - mondta - És tudom, hogy a Ferrari falaz nektek
- A Ferrari nekem?? Na azt megnézem - nevettem gúnyosan - Nem tudsz olvasni, Red Bull Racing - mutattam a pólómon a logót
- Ja - tátotta el a száját
- Ja - vágtam rá - Istenem - csaptam a homlokomra
- Szóval te vagy az a híres Barbara Meier, aki azt hiszi, hogy neki mindent lehet, mert Vettel védi - nézett rám gúnyosan
- Jobb lesz, ha elhúzod a csíkot, mert ha nem, akkor tudod meg csak igazán ki az a Barbara Meier -fenyegettem meg
- Tűnj el - parancsolt rá Fer is, a nő elment - Mia beszélt vele, utána rohanok - magyarázta
- Rendben, kimentelek - azzal ő tovább rohant, én meg visszamentem
Nagy nehezen kihúztam Fert, és kezdődött az unalmas megbeszélés. Én többnyire, csak ásítoztam...

***
Pénteken jól mentem a szabadedzéseken, volt miben bíznunk. Eső várható, aminek én nem örülök. Ahogy mentem vissza a Homeba, véletlenül meghallottam egy beszélgetést:
- Igazad van Sebastian, Barbara, nagyon alul teljesít, ki kell rúgni - mondta Marko
- Én is így látom - tette hozzá Seb
- Beszélek Chrisitannal  - mondta Marko és elment
Nem hittem a fülemnek, ki akar rúgni. Pont ő. Mintha kést döftek volna belém úgy éreztem magam. Nem bírtam tartani, folytak a könnyeim, Seb meg akar tőlem szabadulni, nem hitem el, ez nem lehet.  Bánatosan mentem át, majd a bánatom dühbe ment át, és mindenkit támadtam, mindenkit. Pár óra múlva Christian hivatott be. Tudtam mi vár rám. A szobába ült Marko is és Vettel is.
- Barby - kezdte a főnök - sokat tanakodtam és arra jutottam, hogy nem vagy túl erős pilóta. Folyamatosan lemaradsz Sebtől és nem tudsz nyerni, ezért ultimátumot kapsz, ha Szingapúrig nem nyersz, akkor meg kell válnunk egymástól - mondta, mintha ő találta volna ki.
- Ez az utolsó szavad? - kérdeztem
- Ez.
- Köszönöm Vettel - néztem rá - Remélem, most boldog vagy, és az leszel.
Zaklatottan rohantam ki, és mentem Miához, rég láttam. Amikor beléptem hozzá, az iratait rendezgette:
- Ki akar rúgatni- üvöltöttem sírva
- Ki? - ijedt meg
- Hát Seb........