48. rész

*Barby*

Álmomból Sebastian keltett fel.
- Kicsim - jött oda - beszélnünk kell
- Neked is van egy eltitkolt barátnőd? - kérdeztem meg félve
- Nem - simogatta az arcom - beteg vagy, és a Miának és Fernek igaza van, nem lenne jó, hogy ha elkapnám - hajtotta le a fejét
- Igazuk van - adtam meg magam -első a csapat
- Átköltözöm - mondta, majd elkezdte a cuccait pakolni.
Nagyon szomorú lettem, hogy nem lesz mellettem, de tudtam, hogy így a jó. Ő sem nagy kedvel pakolt.
- Jaj, ne nézz így - szorult össze a szíve - Nagyon szeretlek
Oda akart jönni egy utolsó puszira, de eltartottam az arcom, tényleg nem akartam, hogy elkapja.
Bánatosan ment ki, én pedig ismét elaludtam.
Nagy nevetésre keltem egyszer, hallottam, hogy párom nagyon jól érzi magát odalent. Ennek örültem. Nem nagyon sok mindent csináltam, aludtam, vagy a plafont néztem, nagyon unatkoztam. Még Fer sem idegesített fel,  De legjobban Sebi hiányzott. Át akartam nézni az adatokat, Spára, de annyira fájt a szemem, hogy nem bírta a gépem fényét. Remek. Tehát a plafont bámultam és gondolkodni kezdtem. Emlékszem az első versenyemre Ausztráliában, már ott Sebivel mentem mindenhova. Majd Monacora, ahol landoltam a medencébe, az RB bulikra a tiszteletére, és arra a percre amikor bevallotta, hogy szeret. Egyszer csak Mia lépett be:
- Szia, hát te? - kérdezte
- Már régóta fent vagyok - mosolyogtam
- És mit csinálsz?
- Többnyire unatkozom - nevettem ki magam
- Képzeld a fiúk csatateret csináltak a konyhából - nevetett Mia
- Szóval az volt az a nagy nevetgélés - mosolyogtam halványan
- Felébredtél rá? - csodálkozott
- Igen, de visszaaludtam
- Éhes vagy? - kérdezte kedvesen
- Nem - ráztam meg a fejem
- Ahogy akarod - majd azzal kiment, látta rajtam, hogy most nem vagyok a toppon
Tényleg nem voltam a toppon. Szörnyen nézhettem ki. Ha Sebi így látni, tuti elfutna örökre. Ismét nevetést hallottam lentről.- De jó nekik - sóhajtottam. - Majd ismét neki álltam aludni.
Este nagyon rosszul voltam. Mia rontott be hozzám, majd egy lázmérővel jött be Fernando.
- 40 fokos - mondta Mia, azonnal le kell vinni - Hozz hideg vizet és valami kendőt - Fernando azzal elment
Ránéztem Miára, majd az ajtót kezdte el nézni. Mia azonnal rájött, hogy várok valakit, de nem szólt. Közben megjött Fernando is, és Mia elkészítette a borogatást, majd a homlokomra tette a kendőt:
- Fel kellene hívnunk Hornert, talán még itt van - javasolta Fer
- Ez jó ötlet - helyeselte Mia, majd Fer tárcsázni kezdte.
Seb ezalatt nem volt sehol, biztos aludt a másik szobában. Fer tudatta Miával, hogy Christian mindjárt itt lesz. 30 perc múlva tényleg itt volt:
- Mi történt - kérdezte Fernandotól
- Barby nagyon csúnyán megfázott, mert felelőtlen volt
- Az nem lep meg - legyintett - És Seb?
- Alszik - vont vállat Fer
- Külön? - lepődött meg a főnök
- Igen, jobbnak láttuk, hogyha csak az egyikőjük lesz beteg, de este Barby állapota rossz lett, azért hívtunk ide.
- Köszönöm, hogy gondoltatok a csapatra, de itt követtétek el mindhárman a legnagyobb hibát. Mi jól ismerjük Barbyt, néha még Sebbnél is jobban. Barby azért lett rosszabbul, mert nincs mellette Seb - világított rá  lényegre
- Hát persze - csapott a homokára Mia - tudhattam volna, hogy Barby ennyire kötődik Sebhez.
- Semmi baj Mia, inkább én köszönöm, hogy gondját viseled.
- Fel kell ébresztenünk ezt a szőkét - mondta Fernando és futott Sebhez
- Gyerünk Seb kelj fel - rángatta meg Fer
- Nem akarok - mordult egyet
- Gyerünk Seb, Barby rosszul van - ekkor felpattant, és kérdően nézett Christianra.....