2011. szeptember 21., szerda

13. rész

* Mia *

Stefano elvitt a szállodába. Egész úton az járt a fejemben, mi lehet ennek a szituációnak az oka. Mit akart Barby mondani Sebről és miért zártak be minket oda. Megköszöntem Stefanonak, hogy elhozott.
- Baj van Mia?
- Semmi, csak fáradt vagyok.
Azzal elindultam be, láttam, hogy heves telefonálgatásba kezd, de nem tudtam kit hív.  Este elalvás előtt kaptam Barbytól egy üzenetet, amiben bocsánatot kért tőlem. Valójában nem értettem miért kért bocsánatot, de tudtam holnap úgy is beszélni fogunk. Másnap délelőtt szabad voltam ezért kerestem egy optikai boltot, ahol vehettem egy új szemüveget, ugyanis bár nem sokszor kell használnom, azért mégis nélkülözhetetlen számomra. Dél körül fogtam egy taxit és azzal mentem a pályára. Nagy sietségemben összefutottam Sebbel, aki eléggé ideges volt és nem utolsó sorban letört. Minden köszönés nélkül ment el mellettem.
- Seb várj csak egy kicsit.
- Most had ne kelljen, sietek.
- Elhiheted nekem is lenne más dolgom. Hol van Barby?
- Nem tudom.
Nem tudja?? Mi lelte, máskor el sem lehet őket választani. De alig telt el egy perc, Seb mindent elmondott. Azt hogy, megbüntették Barbyt, és eltiltották a Német, majd később a Magyar Nagydíjról, igaz ez jórészt már Horner döntése volt. Micsoda, és ez mind egy őrült ötlet miatt, aminek még az értelmét sem látom. De honnan tudták meg. Azonnal beszélnem kell Bernievel. Sietősre vettem én is a lépteim, és bekopogtam Berniehez, aki fogadott engem.
- Szia, ülj csak le kérlek. Úgyis kérdezni akarok tőled valamit. Te mint szakértő, megmondanád, mi vezérel egy pilótát illetve kettőt arra hogy bezárjanak egy másikat egyedül egy szobába.
- Ami azt illeti, erre a kérdésre nem tudok neked válaszolni, de ígérem mindent kiderítek.
Ekkor összeállt a fejemben a kép, csak Stefano mondhatta ezt el Bernie-nek és most miattam büntették meg Barbyt. Elhatároztam hát, hogy ezt nem hagyom annyiban, hiszen mint barát jött oda hozzám tegnap, ideje hogy én is barátként viselkedjek.
- Bernie, az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy Fernando nem egyedül volt, hanem velem.
- Veled? Téged is bezártak? Ezek megőrültek.
- Nem.
Ekkor nyeltem egyet, nem kenyerem a hazugság és soha nem is tettem, de mentenem kellett őket.
- Az én ötletem volt ez az egész. Nem tudtam volna magamtól sehogy rávenni Fernandot, hogy beszéljünk, így kitaláltam ezt, és ők segítettek, nem a rossz szándék vezérelte őket, egyszerűen csak a segítőkészségük.
Bernie, nagyon dühös lett.
- Most nagyot csalódtam benned kislány, mi a fene ütött beléd???
- Nem tudom, hajtottam le a fejem.
Ekkor belépett Horner, aki kintről mindent hallott.
- Szóval te voltál minden galiba okozója, minek kellett belerángatnod az én pilótáimat?
- Azt hiszem hiba volt, de kérlek ne büntessétek Barbyt. Inkább függesszetek engem fel vagy valami, de nem akarom, hogy neki ebből gondja legyen.
Bernie ekkor elég morcosan de felhívta Jeant. Az " Igen " és az " Intézkedem-en " kívül sok mindent nem hallottam.
- Sajnálom, de Jean azt mondta nincs mit tenni. Horner mindezek után dühösen elment. Láttam, hogy  a folyosón telefonál. Mi bent maradtunk Bernievel.
- Sajnálom, hogy csalódást okoztam neked, Bernie.
- Én megbíztam benned, erre te ezt teszed. De mindenkinek jár egy második esély. Többet ne forduljon elő.
Rossz érzésekkel léptem ki onnan. Egy kérdés fordult meg a fejemben, Sebről nem is esett szó. Vajon miért? Igyekeztem a Ferrarihoz, hogy elmondjak mindent Stefanonak. Ahogy közeledtem a motorhome-hoz, megláttam Barbyt. A falhoz dőlve aludt.
- Barby, Barby..
- Mia. Szia. El sem hiszed mi történt.
- Tudom, de nincs semmi baj. Mindegy mit mondtak, az már a múlt. Tudom, hogy sokat jelent ez neked, mind a Német mind a Magyar nagydíj.
- Nagyon.
- Ne aggódj a barátok mindig segítenek. Minden rendbe jön. És megoldjuk. Okés?
Épp akkor jött Horner. Rám sem nézett, még köszönni sem köszönt. Jött Jean is aki félre hívott. Intettem Barbynak, hogy mindjárt jövök. Arrébb mentünk, nagyon mérges volt, csak hadonászott és mondta és mondta. Nagyon dühös volt. Meghallgattam amit mond. Nem reagáltam semmire, pedig ha tudta volna. Mindegy. Elviselem. Túléltem már ennél rosszabb dolgokat is. Barby láttam félszemmel követi az eseményeket, de Horner is nagyon mondta a magáét. Mikor Jean elment, intettem neki, hogy mennem kell. És, hogy majd később találkozunk. Ő csak bólogatott. Ahogy elmentem mellettük, láttam Horner arca már barátságosabb volt. De biztosan nem miattam. Ezek után végre elmondhattam Stefanonak a dolgokat, persze Fernando is ott volt.
- Na tessék, tegnap este még letagadtad, most meg ide állítasz az ártatlan arcoddal és azt hiszed minden rendben van? - Fer
- Nyugodj meg, Fernando légyszíves. - Stefano
- Ne hagyd, igaza van.
- Na tessék. - Fernando
- Hülye voltam, előbb gondolkodnom kellett volna, és be kell látnom semmi értelme nem volt belerángatni másokat is. Én csak bocsánatot akartam kérni. Sziasztok.
Azzal hátrafordultam és elindultam az irodámba...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése