30. rész

*Barby*

Kiderült, hogy Mia és Fernando egy szobába kerültek. Örültem a hírnek, amikor két kar ölelte át a derekam. Jeleztem a szőkeségnek, hogy Mia az, és Ferrel van. Azonnal nevetni kezdet és a kómás szőke buksija felderült Üvöltött is a telefonba, amire Mia csak nevetni tudott, és ki találta a közös nyaralást is. Néha, azért vannak remek ötletei.Már minden kész volt a reggelihez, le ültünk ettünk, és beszélgettünk.
- Jót fog tenni nekik, ez az egy szobás történet - mosolyodott el Seb - Talán a madarunk végre belátja az érzéseit.
- Na igen, nem ártana, ha nem viselkedni úgy, mint egy makacs öszvér.
- Tőled tanulta - nevetett, a kis szemtelen
- Vigyázz Vettel, vigyázz, mert lesújt a haragom - fenyítettem meg
- Már alig várom - mosolyodott el féloldalasan
Reggeli után összeszedtük a cuccunkat és Görögország felé vettük az irányt. Fárasztó volt az út, kb 14:00-kor értünk oda, az utcák kihaltak voltak, mivel déli népről van szó, itt is létezik a siesta, csak itt nem tudom hogy hívjak  Elfoglaltuk a szállást, kipakoltunk, majd a partra vettük az irányt. Jóformán senki nem volt kint. Élveztük, hogy ketten lehetünk, sajtó és csapat nélkül. Jó kis vízi csaták kerekedtek ki, de mindig Sebi nyert, meg is mondtam neki, ezért még számolunk.
- Sebi, eláshatlak a homokba? - kérdeztem aranyosan
- Már el akarsz ásni? - nevetett - Mit tettem? - kérdezte színpadiasan
- Na, légyszi - végül is belement.
Teljesen elástam, csak a feje látszott ki, majd úgy csináltam, mintha otthagynám.
- Barby, hova mész? - pánikolt be
- Hát, megéheztem - nevettem
- És engem itt hagysz?
- Igen, ez a büntetésed, én mondtam, hogy nem úszod meg - nevettem
Seb fancsali képet vágott, én tovább sétáltam, mire felkiáltott
- Szánom, bánom mindent bűnömet, csak engedj ki - kérlelt
- Hm.... jó kis fiú leszel? - kérdeztem
- őőőőőő... igen
Ekkor elkezdtem kiásni. De neki is volt egy terve. Amint mozdulni tudott, felkapott és a vízbe vitt, majd letett a kezére, és csókolni kezdett. Nagyon érzékien csinálta, kezdtünk volna bele melegedni, amikor korgott a hasam, amire felnevettünk:
- Én mondtam, hogy éhes vagyok - nevettem Sebire.
Ő felhúzott, elmentünk a szállodába átöltözni és keresetünk egy éttermet. Eleinte minden tengeri herkentyűből készült ételeket ajánlottak, amire én fintorogni kezdtem:
- Látom, nem nagyon nyerte el a tetszésedet - nevetett ki
- Nem vagyok oda ezekért - fanyalodtam el
- Rendben, akkor rendelünk valami németeset - nevetett ismét
- Remek -vágtam rá azonnal, amire ő nagy nevetésben tört ki.
Vacsora után visszamentünk a szállodába, én mentem először a fürdőbe, addig Sebi meccset nézett, majd amikor ő ment, én kikapcsoltam a tv-t és kiálltam az erélyre nézni az eget. Sokáig állhattam kint, mert egyszer csak egy puszit éreztem a vállamon, majd két erős kezet a derekam köré fonódva.
- Gyönyörű a táj - emlitettem
- Te még szebb vagy - vágta rá, mire én elmosolyodtam
- Hiányzik a versenyzés - Sebi színpadiasan nézett fel - Hé, te több futamon vehettél részt - böktem meg
- Tudom - nevetett, mire megcsörrent a telefonja.
Kicsit dühös voltam, ő rám nézett, majd mosolyogva vette fel.:
- Hello madárka - tudtam, hogy Fernando az
- Most nem alkalmas - mondta komoran
- Várj, kihangosítalak - majd meg is tette, hogy én is halljak mindent
- Szia Fer - köszöntem a spanyolnak
- Szia Barby - viszonozta
- Miának, meghalt a nagymamája - azonnal egymásra néztünk Sebivel
- Hogy mi? - kérdeztem - Hol vagytok most azonnal odarepülünk - néztem Sebre, aki bólintott
Fenando elmondta a pontos címet, majd elbúcsúzott. Azonnal összepakoltunk és Madonna di Campiglioba vettük az irányt. Késő este értünk oda, azonnal beengedtek minket. Mia ott sírdogált, én szorosan megöleltem.
- Sírj, csak, ettől megnyugszol, a fájdalmadat nem szünteti meg, tudom mit érzel, de én itt vagyok - mondtam neki határozottan...