44. rész

*Barby*

Hát igen, Sebi és a tangó nincsenek jóban. Szegény elég ügyetlen volt, és még Christian is megjelent.
- Hát te? - kérdeztem a főnökömet
- Csak erre jártam - nevetett
- Persze, én meg 5 éves vagyok - vágtam rá
- Hát agyilag mind a ketten ott vagytok - nevetett
- Köszönjük főnök - nevetett Sebi, és átölelt, majd arrébb mentünk
- Kis kiruccanás Alonsoval és Ms. Salvatoréval? - nevetett még mindig főnökünk
- Kis kémkedés a pilótáid után? - kérdeztem a lényeget
- Hát gyerekek, igen. Gondoltam a körmötökre nézek. Meg aztán, most hivatalos vagy nem?
- Mi? - kérdeztük Sebbel egyszerre
- Hát az, hogy ti együtt vagytok. - Sebire néztem a kérdést illetően
- Barby... - kezdte Seb - szerintem mondjuk el, én nem akarom titkolni, meg aztán úgyse lehet.
- Egyet értek - mosolyogtam rá
- Ti tényleg az én pilótáim vagytok? - nevetett Horner
- Igen - nevettünk mi is.
- Jól van gyerekek, én most megyek, aztán Belgiumra felkészülni.
- Igen is - szalutáltunk
- Christain, egyik nap bemegyek szimulátorozni, majd kotorjátok ki Buemit - nevettem
- Rendben, lejelentelek - nevetett ő is - bár, ha meglátja a neved tuti menekül
Azzal főnökünk elment. Sétálni indultunk, amikor egy tavat találtunk.
- Frau Meier mit szólna egy éjszakai fürdéshez? - mosolygott
- Hm.. Herr Vettel nem is rossz ötlet,de szóljunk Miának és Fernek is.
Azzal megkerestük őket. Egy padon csókolóztak. Seb ismertette a tervet, ami persze egy embernek nem tetszett.:
- Ti ilyenkor akartok fürödni? nézett Fernando - Szerintem Horner óvodát vezet nem csapatott
- Jó buli lesz - nevettem
- És ruhástól? - kérdezte Fer
- Igen.
- Én kicsit fázok - vallotta be Mia, majd jobban Ferhez bújt.
- Ha nem, hát nem - nevetett Sebi
- Mia,szerinted minden RB-s ilyen hülye? Szerintem ez a kritérium, hogy bevegyék őket a csapatba.
- Hé, hallottam ám - böktem oda Fernek
Ők a padon ültek, még mi vízi csatáztunk. Nagyon élveztem, mint a gyerekek úgy játszottunk. Igaza volt Sebinek, néha nem árt, hogyha meg tudunk maradni gyereknek.
- Mekkora tüdőgyulladást fogok kapni - nevettem Sebire
- Csak nem - nevetett vissza
Sajnos tévedett. Másnap reggel 39 fokos lázzal keltem, Sebi vette észre, hogy magas a hőmérsékletem. Azonnal hozta Mia a lázmérőt és megmérte. Lázam van. Ki se engedtek kelni Sebi folyamatosan az ágyam mellett ül. Nagyon fájt a torkom, már köhögtem is. Felelőtlenség, folyton ezt hajtogatta Fer. De úgy látszik akkor nem ismer eléggé mert a felelőtlenség és a Barbara Meier név összefügg. Folyamatosan rázott a hideg, Sebi nem győzte a takarókat rám tenni. Nagyon édes volt, minden kívánságomat leste, sőt még főzött is nekem. Mia és Fer nem akartak kimozdulni, de Sebi megnyugtatta őket, hogy nem lesz semmi baj, ő itt lesz, vigyáz rám, így át elmentek az első hivatalos randijukra.
- De jó nekik, nekünk még az sem volt - köhögtem ki nehezen a szavakat
- Majd lesz kincsem, majd lesz - simogatta a hajam Sebi, ami nagyon jól esett. Lassan ebbe a monoton simogatásba aludtam el...