25. rész

* Mia *

Itt vagyunk Magyarországon. Először járok itt életemben, de elvarázsolt ez a hely. A környezet szép, Budapest csodás, az emberek kedvesek. Rob segített nekem a bepakolásnál, ahol megbeszéltük, hogy este együtt vacsizunk. Kezdem azt érezni, hogy akar tőlem valamit, de ma este megmondom neki, hogy mi csak barátok lehetünk. Ezek után a Ferrarisokat vártam beszélgetésre, Massa jött is, Fernando meg persze elkésett. Amikor odaért nagy sebbel lobbal közölte, ő bizony kint akar beszélgetni a levegőn. Kint, megőrült ez, mindjárt esik az eső. Remek. Kimentünk, és leültünk az első padra.
- Hallottam Montezemolo ötletét a csapatépítésről. Remek ötletnek tartom kivéve egy dolgot. - Fer
- Mit?
- Hogy te is velünk jössz.
Le se ültem még mellé, már is elkezdte szívni a vérem. Ez nem igaz.
- Mond csak egyszer nem tudnál velem kedves is lenni, Fernando?
- Azt hiszem nem. Sajnos nem kedvellek.
- Szerintem szólok Bernie-nek, hogy mentsen fel téged a kötelező beszélgetések alól, mert én ezt már nem bírom.
- Te nem bírod? Akkor mit szóljak én.
- Inkább semmit. Mehetsz. Vége a beszélgetésnek.
- Könnyen feladtad a harcot.
- Te is.
- Miről beszélsz?
- Semmiről. Na szia.
Azzal ott hagytam. Inkább ne beszélgessünk nekem is jobb lesz, meg neki is. Akkor jött Sebastian aki arra kért szerezzek neki magyar zászlót. Megígértem, ezért mivel volt egy kis időm, körülnéztem a fővárosban. Belebotlottam egy F1es boltba. Bementem hát, hogy megkérdezzem hol tudok ilyet venni. Az eladó srác a kezembe nyomott egyet gyorsan. Mondta, még tartanak ilyet is itt. Akartam fizetni, de azt mondta ha csinálok vele egy közös képet meg aláírok neki, ingyen odaadja. Én? Mivel érdemeltem ezt ki. De természetesen teljesítettem a kérését. Aztán visszamentem a pályára, ahol Seb mondta, hogy a futam előtti partyt ne felejtsem el kihagyni, azt mondta nagyot bulizunk. Mondom rendben van.
- Hoztam ám neked valamit Seb.
- Sikerült?
- Persze.
- Te egy angyal vagy! - ujjongott, majd megölelt.
- Azért nem kell megfojtani. Hánykor kezdődök a buli?
- Este fél 10. Zártkörű rendezvény. - nevetett.
- Oké.

****

Siettem el ne késsek, Sebbel a Symbol nevű szórakozóhely előtt találkoztunk.
- Hű, csinos vagy Mia.
- Köszi, pedig ez nem a legjobb party szerelésem.
- Persze, persze, ha ezt Fernando meglátja, beléd esik mint vak ló a gödörbe.
- Seb, ne viccelj már.
- De komolyan. Tényleg beszéltél Robbal?
- Igen. Mondtam neki, hogy mi csak barátok lehetünk, és ő ezt elfogadta. Rendes volt tőle. Nagyon kedvelem, de csak mint barátot.
- És Fernando?
- Muszáj mindig róla beszélni? Idegesítőbb mint bárki más, és még tetézi is.
- Azt hallottam, hogy egyes madárfajok hímegyedei nagy hangjukkal hívják fel a nőstények figyelmét.
- Micsoda? - törtem ki nevetésben. - Te nem vagy normális.
- Mondták már. - nevetett ő is majd bementünk.
Leültünk egy asztalhoz, ott volt már Nico, Jaime, Timo, Jerome, és Jens.
- Na végre azt hittük már ide sem értek. - Nico
- Igyekeztünk, de Seb látott valami madarat. - nevettem.
- Milyen madarat? - kérdezték a többiek.
- Közepes nagyságú, tűzvörös madarat. - Seb röhögve.
- Te beszívtál öreg? - Jaime.
- Dehogyis. - röhögött tovább, én meg megrúgtam már a lábát hogy fejezze be. De képes volt tovább tetézni.
- Na mit isztok? - Timo
- Van valami olyan koktél, ami piros színű? - Seb
- Haha. - én.
- Elárulnátok mi folyik itt? - Jens.
- Semmi. - én.
- Ott a madaram. - Seb.
Akkor érkezett meg Fernando, Felipével és Lewissal. Csatlakoztak hozzánk, amikor is az egyik kedvenc zeném szólalt meg. ( Pitbull ft. Marc Anthony - Rain over me ) Seb felajánlotta menjünk táncolni. Fernando elég morcos lett, majd magyarázott vmit Sebnek, de nem hallottam, mert hangos volt a zene. Aztán Seb mondta menjek csak, Fernando meg láttam dacosan elvonul. Végülis egész este nem láttam, táncoltam, beszélgettem a többiekkel, de érdekelt volna mi volt a baja. Nem tudom miért. Bár mennyire is elutasít magától és nem nyílik meg nekem, érdekel, hogy mi van vele. Kezdtem fáradni, és még lett volna egy kis adminisztrációs dolgom ezért mondtam Sebnek, hogy én hazamegyek, mondta elvisz, de mondtam neki maradjon csak, majd taxival megyek. Épp kint állok és várom a taxit, amikor egy ismerősnek tűnő hang megszólít.
- Szia Baby..
Megfordultam, de a sötétben csak egy égő cigicsikket láttam közeledni. Mikor odaért, azt hittem a számat a földről úgy kell fellapátolni. Fernando volt az. Azonnal kivertem a kezéből a csikket.
- Te mit művelsz??? - kérdeztem tőle.
- Semmit, csak..- nézett a kezére. - Hol a cigim?
- Mennyit ittál?
- Nem sokat.
- Látom.
- Elvigyelek haza?
- Isten őrizz már hívtam taxit, elviszlek a szállodába aztán majd kitalálunk valamit mit csináljunk. Pont jött a taxi, betuszkoltam Fernandot a kocsiba.
- A Gresham Palace Hotelba legyen szíves...